„Rosszindulatú daganat, 200-as vérnyomás – és közben végigcsináltam a kampányt” – betegségéről vallott a népszerű politikus

Balaicz Zoltán először vallott betegségéről, és arról, hogyan lett egy életveszélyes diagnózisból városi egészségprogram.

A falusi közösségek életben tartása eddig is kiemelt célja volt a kormánynak, ezúttal a kisboltok kapnak pluszsegítséget, és elérhetőbb lesz a helyi készpénzfelvétel. Mindettől azt remélik, akik akarnak, továbbra is a szülőfalujukban maradhassanak.
A legutóbbi népszámlálás szerint 2022-ben több mint 160 ezerrel éltek kevesebben a magyarországi kistelepüléseken, mint 2001-ben. A csökkenés semmiképp nem nevezhető kiugrónak, hiszen legalább hasonló arányban fogyott a városok és nagyvárosok népessége is. Az utóbbiaknál a halálozással és a külföldre költözéssel szemben elenyésző volt az új lakosok száma, a falvaknál pedig a betelepülési tendencia határozza meg az adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint huszonegy év alatt például Békés és Csongrád-Csanád vármegyében tízezrekkel lett kisebb a falusi lélekszám, Pest vármegyében pedig több mint hetvenezerrel növekedett, elsősorban az agglomerációba költözők révén. Azaz úgy is csökkent a községben élők száma, hogy közben bizonyos régiókban jelentősen növekedett.